Korábban tanár voltam. Amikor facilitátor lettem, hamarosan úgy láttam, hogy különféle okok miatt nem fogom folytatni az addigi munkámat. Elsősorban az időbeosztás miatt. Különféle nézőpontok alapján aztán az a döntés született bennem, hogy “én többet nem tanítok”. Azt hiszem, kicsit rosszá tettem ezt a munkát, talán azért, hogy könnyebb legyen abbahagyni. Főállású facilitátor lettem hát. Egy ideig működött, de egy ponton aztán elkezdett csökkenni a bevételem. Addig, amíg már nem tehettem mást, mint ránéztem azokra a dolgokra, amikre addig nem.

Nevezetesen arra, hogy mi történik itt, mit teszek, mit választok, ami ezt teremti. 

Ahogy feltettem a kérdéseimet, feljött egy sor dolog, amire nem vagyok hajlandó. A kérdések már csak ilyenek. Ha valóban nyitottan kérdezel, megjön az éberség. Én pedig akkoriban azt játszottam, hogy ha bajban voltam, hajlandóbb voltam a nyitottságra, mint egyébként. És hát most nem nagyon volt más esélyem, mint a nyitottság, hát kérdeztem.

A legfeltűnőbb dolog a kizárás volt, amire éber lettem.

Sok tényező közrejátszott, az egyik például az, hogy nagyon megválogattam, hogy kinek a pénzét fogadom el. Talán őrültségnek tűnik, de egyszer megfigyeltem, amikor sétáltam az utcán, hogy a szembejövők közül hánynak tudom azt mondani (magamban), hogy “elfogadok tőled pénzt” anélkül, hogy görcsre kötődne a gyomrom. Meg kell mondanom, nagyon kevésnek. Még képzeletben sem ment kezdetben.

A másik dolog, hogy nagyon kevés dolgot voltam hajlandó tenni azért, hogy legyen pénzem. És nem arról beszélek, hogy extrém dolgokra nem voltam hajlandó, de még arra sem, hogy azt csináljam, amihez értettem.  Az áttörést egy abszurd dolog hozta. Egyszer végső kétségbeesésemben leomlott az összes energetikai fal, amivel kívül akartam tartani mindent, amit rossznak ítéltem, és azt mondtam magamnak. Figyelem, a nyugalom megzavarására is alkalmas mondatok következnek: “Bármire hajlandó vagyok a pénzért. Akár tanítok is.”

Lett bennem valami nyugalom, lazaság, az eredmény pedig egyáltalán nem az lett, amit vártam. Nem kellett más lehetőségeket keresnem, mert facilitátorként kezdett megnövekedni a bevételem. Furcsa, ugye? Nem tettem semmit, csak megszületett bennem a hajlandóság. Abbahagytam a kizárást. Nem arra ment el az energiám, hogy elkerüljem azokat a dolgokat, amikről azt gondoltam, hogy rosszak.

Ha egy ideje olvasgatsz már Access témában, feltehetőleg feltűnt, hogy gyakorta előjön a “befogadás” fogalma. Az egyik leggyakoribb kérdés, amit feltesznek nekem facilitátorként: “Hogyan növeljem a befogadásomat?” Ez alatt többnyire azt értik a kérdezők, hogy “hogyan legyen több pénzem”.

Valóban van összefüggés, a pénzügyi problémák összefüggnek a befogadással, ezért érdemes foglalkozni ezzel a témával, és tisztázni néhány dolgot.

A befogadás megnövelése nem azt jelenti, hogy jobban kinyitod annak a zsáknak a száját, amibe azokat a dolgokat akarod berakni, amiket jónak ítélsz. A befogadás azt jelenti, hogy nem ítélsz, nem védekezel, nem védelmezel, hanem kérdésként élsz, és azzá válsz, amihez ahhoz válnod kell, hogy azt teremtsd, amit szeretnél. Ha történetesen több pénzt szeretnél, akkor azt.

Mik azok az energetikai falak, amin nem jön át az, amit szeretnél?

A fix nézőpontjaid, az ítéleteid, a következtetéseid, a hiedelmeid, az elvárásaid, a kivetítéseid, minden jó és rossz, helyes és helytelen.

Hogyan tudod leengedni a falakat?

Ha szeretsz játszani, kérheted, hogy egyszerűen ereszkedjenek le, és nő a befogadásod. Falakat engedsz le akkor is, amikor hajlandóvá válsz arra, hogy azzá válj, amivé addig nem voltál hajlandó. Eltűnnek a falaid akkor is, amikor kérdést teszel fel, nem pedig következtetsz. Amikor megengeded másoknak, hogy megítéljenek, és te nem ítéled meg ezért őket.

Ítéletek és fix nézőpontok nélkül létezni, kérdésként élni és nem válaszként, nem védekezni és nem védelmezni – ezek mind a befogadás különböző arcai. 

Mi van, ha a hajlandóságod a befogadásra ajándék a világnak, mert ezzel tünteted el az elkülönülést közted és mindenki más között, közted és minden molekula között? Ha nem lennél elkülönülve az univerzum tudatos molekuláitól, mi mindent tudnátok teremteni együtt?

Hajlandó vagy-e befogadni az univerzumot, ami minden pillanatban készen áll arra, hogy a támaszod és hozzájárulásod legyen? 

És egy extra tipp: A befogadás növelésének az egyik legegyszerűbb módja pedig az Access Bars kezelés. Ez az egyszerűen megtanulható testkezelés olyan módon tudja növelni a befogadást, hogy semmit nem kell tenned, csak lefeküdni egy masszázságyra, és megengedni, hogy valaki gyengéden megérintsen 32 pontot a fejeden. Mi lehet még ennél is egyszerűbb?